bejelentkezés / regisztráció hirdetésfeladás
Címlap > Haszonbérleti szerződés - Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – Drágultak a termőföldek
2019-03-14 10:29:23

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – Drágultak a termőföldek

nak.hu – 2019.02.28.

2018-ban a termőföld hektáronkénti átlagára közel másfél millió forint volt – derült ki 2019-es Agrotax Iránytűből. Az elemző cég erre az évre is közel 10 százalékos áremelkedést jelzett előre.

Az Agrotax Kft. az előző évek után a 2018-as termőföldpiaci árak elemzését is elvégezte, és a tavalyi esztendő után idén is közreadta az eredményeket. Mint Sáhó Ákos, a cég ügyvezetője a február 28-i sajtótájékoztatón elmondta, a 2018-as adásvételi folyamatokat egy precízebb módszertannal vizsgálták, ugyanakkor a pontosabb kép miatt az előző évek elemzését ezzel a módszerrel újra elvégezték. Ahogy fogalmazott, mostani a 2019-es Agrotax Iránytűben a 0,5 hektárnál kisebb területű szőlő és gyümölcsösök vételár-adatait már nem vették figyelembe, mert a felépítmények miatti magas árukkal túlzottan nagy hatást gyakoroltak az átlagos árakra, ezért torzították a valós helyzetet.

Tavaly 19563 adásvételt, illetve 684 településen 1387 megfigyeléssel haszonbérleti tranzakciókat vizsgáltak. Sáhó Ákos megjegyezte, az egy évvel ezelőtti árprognózisuk pontos volt: akkor 10 százalék körüli növekedést jeleztek a szántóknál, valamivel többet a többi művelési ágnál, és ezek be is váltak.

Az adatok ismertetése során elhangzott, hogy tavaly egy hektár termőföld országos átlagára 1,437 millió forint volt, ami 12 százalékkal magasabb a 2017-es átlagárhoz képest. A drágulás felhúzta Észak-Magyarország régióban is az árakat, és végre átlépték az egymillió forintos hektáronkénti szintet. A vevők a termőföld hektárjáért átlagosan 1,117 millió forintot fizettek. A legmagasabb országos átlagár a Dél-Alföldön (1,757 millió forint/hektár) alakultak ki. A régiók sorrendjét Budapest vezette 3,1 millió forintos hektáronkénti átlagárral. Az egyedi rekord, a legmagasabb átlagár Békés megyében született, ahol 1,969 millió forintot adtak egy hektár földért, míg a legalacsonyabb átlagos földár Nógrád megyében született (994 ezer forint/hektár). 2018-ban a legtöbb föld a Dél-, illetve Észak-Alföldön cserélt gazdát (régiónként 5800, illetve 5500 hektáros forgalom), amely az éves országos forgalom több mint 40 százalékának felelt meg.

Az Agrotax Iránytű 2019 részletes, valamennyi művelési ágra kiterjedő adatai innen letölthetőek.

A 2019-es folyamatokat pedig majd közel egy év múlva ismertetik. És Sáhó Ákos ismét „jósolt”: mint mondta, a birtokméret-optimalizáció miatt további áremelkedés valószínűsíthető, így éves mértéke 10 százalék körül alakulhat 2019-ben is. Azaz a 2018-ashoz hasonlóan keresleti piac valószínűsíthető. Ugyanakkor, tette hozzá, a keresleti viszonyokat befolyásolhatja egy esetleges – hitelintézetek által nyújtandó – termőföld vásárlásra szóló finanszírozási konstrukció. Szerinte a NAK kezdeményezésre az Országgyűlés által tavaly decemberben elfogadott és idén januártól hatályos földforgalmi törvényi változások is hatással lehetnek a 2019-es árakra.

Sáhó Ákos üdvözölte, hogy meghagyták a piaci ármegközelítést, ellenben újdonságként beemelték a jövedelemtermelő-képességhez viszonyított árkontrollt (kamarai kezdeményezésre a gazdálkodó 20 év alatt elérhető profitját tesztüzemi adatok és átlaginfláció figyelembevételével kalkulálják, és ahhoz viszonyítva vizsgálják az adott vételár mértékét).
– Mivel eddig a termőföldek értékesítésénél nem volt – a föld jövedelemtermelésére alapozott – árkontroll, ezért számítására sem alakult ki elfogadott szakmai gyakorlat. Cégünk három éve végez hozamalapú saját számítást, amelyben a bérleti díjat (ami tükrözi a megtermelt jövedelemből való osztozás mértékét) alapvetően hozamnak tekintjük, amit bérbeadáskor a két független fél piaci alkuja alakítja ki. Szakmai tapasztalatunk alapján az a véleményünk, hogy a bérleti díj szintén reális kiinduló adat lehet a jövedelemtermelő-képesség kiszámításánál. Ugyanakkor, mint minden adat – beleértve az inflációt, a termék piaci árát és a költségeket is –, a bérleti díj is az ország különböző területein igen eltérően alakulhat. Sőt, közeli települések között is lehet markáns különbség, de piaci áralku eredményeként az egyik leghitelesebb mutatója a termőföld profittermelésének – jegyezte meg Sáhó Ákos.