bejelentkezés / regisztráció hirdetésfeladás
Címlap > Haszonbérleti szerződés - Agrárágazat magazin – Erős földmozgás volt tavaly a piacon
2017-05-04 9:21:47

Agrárágazat magazin – Erős földmozgás volt tavaly a piacon

Agrágazat 2017. áprilisi szám – Talajélet különszám

A földpiacot vizsgálva láthatjuk, hogy minden művelési ágazatban emelkedtek az árak – a 2015-ös évhez képest tavaly a erdőterületek átlagára nőtt a legnagyobb mértékben, de az ország különböző régiói markáns eltéréseket mutatnak mind a vásárlási kedvet, mind az árak eloszlását illetően – derül ki többek között abból a készülőben lévő statisztikai kiadványból, mely a termőföld-vásárlásokat vizsgálja a témában frissnek számító, tavaly év végéig tartó adatok felhasználásával. Az anyag a tavasz folyamán jelenik meg, de mi már bele tekinthettünk.

Földvásárláskor és eladáskor általában tudjuk, megközelítőleg mennyit ér az érintett földterület, de ha ennél pontosabb értékekre vagyunk kíváncsiak, akkor eddig csak több, mint egy éves statisztikai adatokat találhattunk a témában. Ez alapján az aktuális árakat is nehéz megállapítani, a jövőbeli trendeket pedig szinte lehetetlen meghatározni. Ezért hathat igazi újdonságként az Agrotax™ Iránytű kiadvány, amelyben statisztikai szempontok alapján válogatott, tisztított adatokat láthatunk majd arról, hogy a tavalyi évben hol, mekkora, és mennyi föld cserélt gazdát.

– Kiadványunk célja, hogy a termőföld-piac szereplőit és az érdeklődőket a leggyorsabban a legpontosabb információkhoz juttassuk, így segítve a feleket a korrekt és tisztességes megállapodásokhoz – foglalta össze Sáhó Ákos, a kiadványt gondozó x-agro.hu alapítója a készülő anyagról.

Fontos megjegyezni, hogy a kiadvány csak a releváns adatokat mutatja, azaz a legszélsőségesebb értékeket, valamint a hibásan kihelyezett hirdetményeket nem veszi figyelembe, ahogy az állami földeladásokat és vásárlásokat sem. A kiadványból kitűnik, de Sáhó Ákos is kiemeli: az erdőterületek ára közel másfélszeresére emelkedett, ez szakmailag is meglepő mértékű növekedés.

A vizsgált adatok nagyságát jól jelzi, hogy a tisztított adatok szerint is összesen több, mint 150 ezer hektár földre kötöttek adásvételi szerződést, ezeknek átlagos ára 1 millió 250 ezer forint volt hektáronként. Régiókra és művelődési ágakra bontva azonban ettől jelentős mértékben eltérő számokat láthatunk. A legtöbb területet a szántók tették ki, közel 75 ezer hektáros földmozgással. A következő csoport a vegyes művelési ágú földterületek voltak, csaknem 42 ezer hektáros forgalommal. Erdős területből 17 ezer hektár cserélt gazdát, hasonló mértékű volt a gyepterületek értékesítése, 14 ezer hektárral. Régiókra bontva az alföldi területeken volt a legnagyobb forgalom, csak az Észak-Alföldön 35 ezer hektárnyi föld cserélt gazdát. A legkevesebb föld – egyben a legmagasabb átlagárakkal jellemzően – Közép-Magyarországon került értékesítésre.

A szántók árában van a legnagyobb szórás

Országos szinten 1 millió 243 ezer forint volt egy hektár szántóföld ára 2016-ban, ez 24 százalékos emelkedés a 2015-ös átlagárhoz képest – derül ki a statisztikából. Régiós szinten Észak-Magyarország az egyetlen, ahol 1 millió forint alatti áron lehetett szántóhoz jutni – ezen belül is Nógrád megyében 730 ezer forintos hektáronkénti áron. A mérleg másik nyelvén Békés megye áll, az ország legdrágább megyei átlagárával, 1 millió 594 ezer forinttal. Járási szinten még nagyobb, akár hatszoros különbséggel is találkozhattunk: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózdi járásban 365 ezer forint volt a szántók hektáronkénti átlagára, míg a Hajdú-Bihar megyei Derecskei járásban 2 millió 203 ezer forintért adtak egy hektárnyi földet.

Érdemes közelebbről is megvizsgálni a szántóföld-forgalom eloszlását is: a korábban már említett alföldi régiókban zajlott a szántóföld-értékesítés 45 százaléka, ez nagyjából 33 ezer hektárt jelent.

Stabil, de alacsony árnövekedés a gyümölcsösökben

Összesen 2 511 hektár gyümölcsösre kötöttek adásvételi szerződést, amely az ország gyümölcsös állományának közel a 3,2 százalékát jelenti. A legtöbb gyümölcsöst Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Pest megyékben értékesítették, megyénként 200 hektáros forgalmat meghaladó mértékben. Az átlagos eladott területnagyság 2,3 hektáros volt, a terület átlagára 1 millió 446 ezer forint volt hektáronként, ami 4 és fél százalékos emelkedést jelent a 2015-ös árakhoz képest. A legdrágább gyümölcsösök Hajdú-Bihar megyében keltek el (2 millió forint hektáronként), míg a legolcsóbbak Zala megyében találtak gazdára (969 ezer forint).

Erős szőlőben a Dunántúl

A szőlők hektáronkénti 1 millió 382 ezer forint nagyságú országos átlagára a rendelkezésre álló adatok alapján 10,3 százalékos növekedést mutat a KSH 2015. évi adatához képest. A közép-magyarországi és dunántúli területeken jellemzően másfél millió forintos átlagár volt megfigyelhető. Ez alól egyedi kivételt jelent Vas megye, ugyanis itt kevés adat áll rendelkezésre a statisztikai átlaghoz, azonban az elérhető számok alapján a hektáronkénti átlagár 3 millió 300 ezer forint fölött van (hangsúlyozzuk, ez kifejezetten egyedi eset – a szerk.). A Tiszántúlon a hektáronkénti árak jellemzően 1 millió forint alatt voltak, Békés megyében 612 ezer forintért lehetett a szőlő hektárját – az ország legalacsonyabb árán – megvásárolni.

Emelkedett az erdő ára

Az erdőterületek tavalyi évi 868 ezer forintos átlagára 44,9 százalékos emelkedést mutat a KSH előző évi, 599 ezer forintos értékéhez viszonyítva, ezzel a második legmagasabb értéknövekedést elérve a művelési ágak között – ez kiemelkedő eredmény a kiadványban. A legmagasabb ár Tolna megyében jelentkezett, itt 1 millió 166 ezer forintba került egy hektárnyi erdő, míg Heves megyében 624 ezres átlagárral találkozhattunk tavaly. Összesen 16 965 hektárnyi erdőt értékesítettek 2016-ban, ez az ország erdőterületének 0,87 százalékát jelenti. A legtöbb erdőt Zala megyében adták el, több, mint 2 700 hektárnyit. Az értékesített erdőterületek átlagos mérete 7,51 hektár volt, így az egyes művelési ágak közül e területek körében találkozhatunk a legnagyobb értékesített átlagos parcellákkal.

A legnagyobbat a gyepterületek értéke nőtt

A gyepterületek kapcsán – ideértve a rét és legelő művelésűeket is – elmondható, hogy  az alacsony árak mellett sokkal nagyobb mértékben vásároltak földeket, míg a magasabb árat tartó megyékben jóval kevesebb eladás született. Ezalól kivételt jelent Veszprém megye, ahol viszonylag magas áron több föld cserélt gazdát. Egy hektárnyi gyepterületért – beleértve a legelő és rét művelési ágú földterületeket is – 2016-ban átlagosan 737 ezer forintot kellett fizetni hektáronként, mely 60 százalékos emelkedés mutat a Központi Statisztikai Hivatal által mért 2015. évi átlagos értékhez képest. A húzóértéket Pest megye adja (Budapest nélkül), itt a gyepterületeket 1 millió 280 ezer forintos hektáráron vásárolták tavaly, a szomszédos Nógrád megyében pedig a legolcsóbban, 523 ezer forintért lehetett földet kapni. Egy millió forint közeli árakat mutatott az Észak-Dunántúl, 600 ezer forint körül mozogtak az észak-alföldi régió ára. Ezzel arányosan, a legtöbb földet az északkeleti országrészben adták el, míg a legkevesebbet a kisalföldi régióban. – Bár az árakat tekintve úgy tűnhet, a gyepterületek ára nagyobb mértékben nőtt, mint az erdőké, fontos megjegyezni, hogy a gyep besorolás ellenére sok helyen szántóként használják ezeket a területeket a gazdák, így ez torzít az árakon – mutatott rá Sáhó Ákos.

Egyéb területek

Eddig az egy művelési ág alá tartozó területekről volt szó, de mi a helyzet a vegyes művelésű területekkel? A vegyes, azaz több művelési ághoz tartozó területek 42 424 hektáros nagyságban keltek el, az összes értékesítés közel 28 százalékát adva. Ezek az ingatlanok tartalmazhatnak bármilyen fenti, kisebb forgalmat mutató művelési ághoz tartozó földterületet, illetve gazdasági épületeket is.

A statisztikáról

Cikkünk alapjául a tavasz folyamán, az x-agro.hu gondozásában megjelenő Agrotax™ Iránytű statisztikai kiadvány szolgál, mely a 2016. február és decembere közötti hazai földvásárlások adatait dolgozza fel és hasonlítja össze a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett 2015-ös adatokkal. A kiadvány a fentieken kívül részletes, ágazatokra bontott adatokat tartalmaz térképekkel együtt az értékesítési árakról és mennyiségekről. Az elemzésben az értékesítésre felkínált, adásvételi szerződéssel eladott földek kifüggesztett árai szolgálnak, a földárverések során, valamint öröklés útján tulajdonost cserélt földeket, valamint a művelés alól kivont területeket nem vették figyelembe. Ennél fogva az adatok alapján számított 2016. évi értékek KSH, illetve NAV adataival való összehasonlítása korlátozottan vehető figyelembe. Az átlagárak kiszámításához felhasznált adatbázis 29 215 ingatlan adatait tartalmazta, míg a területek nagyságának, illetve darabszámának szempontjából 35 019 ingatlan adata került felhasználásra. Az év közben megfigyelhető viszonylag magasnak tekinthető átlagár-ingadozás, valamint az a tény, hogy február hónaptól álltak rendelkezésre adatok, szintén lényeges tényező az áringadozás értelmezésében.

Mireider Máté